Balassagyarmatiak - Nagy Ivan, Gaspar Laszlo, Hosszu Marton, Balassa Menyhert, Krajcsi Attila, Basilides Sandor, Szabo Vladimir, Megyery S (Hungarian, Paperback)

Forras: Wikipedia. Oldalak: 23. Fejezetek: Nagy Ivan, Gaspar Laszlo, Hosszu Marton, Balassa Menyhert, Krajcsi Attila, Basilides Sandor, Szabo Vladimir, Megyery Sari, Nagy Csilla, Zorad Ern, Pinter Adam, Marko Ivan, Balazs Pal, Jobbagy Karoly, Ligeti Lajos, Kovacsy Kalman, Szekyne Sztremi Melinda, Szatmari Orsolya, Eszmenyi Viktoria, Kalocsai Zsuzsa, Lahos Laszlo, Berczy Karoly, Rozsavolgyi Mark, Pincze Gabriella, Gyarmati Laszlo, Szebeni Istvan, Burian Pal, Malnassy Ferenc, Mezey Gyula, Engel Mozes, Berko Jozsef, Bethlehem Fulop. Idezet: Nagy Ivan (Balassagyarmat, 1824. junius 18. - Horpacs, 1898. oktober 26.) az egyik legnagyobb hatasu magyar genealogus, heraldikus, tortenesz. Magyarorszag csaladai cim m ve ma is alapvet forras a csaladkutatok szamara. A magyar genealogia fejl deset egymaga, minden segitseg es tamogatas nelkul mozditotta el re. Els sorban csaladkutato es nem elmeleti genealogus volt, akarcsak a legtobb magyar kollegaja. Koznemesi szarmazasu a fels gy ri el nev Nagy csaladbol. Apja varmegyei hivatalnok, Nograd varmegye leveltarosa volt, aki fiat koran bevezette a Nograd megyei leveltar forrasaiba. Jogi tanulmanyokat folytatott, es 1845-t l nepdalgy jtessel foglalkozott, f kent hevesi, nogradi es vaci nepdalokat gy jtott, a magyar nepdalkincset osszegy jt Erdelyi Janosnak segitve. A pozsonyi jogakademia elvegzese utan 1847-ben a Kiralyi Tablan juratus lett. Reszt vett a szabadsagharcban, ahol a f hadnagyi rangig jutott, majd annak bukasa utan nogradi ismer seinel bujkalt, bujdosasa idejen egy sor "nagyasszony" eletrajzat is megirta Magyar holgycsarnok (1851) cimmel. Ekkor jegyezte el magat veglegesen a tortenelemmel. Egy feljelentes utan azonban letartoztattak. Partfogoi segitsegevel kiszabadult es a besorozas elkerulesere Berchtold grofnal vallalt nevel i allast Nagyorosziban. Nagyorosziban valo tartozkodasakor irta a Nagy-Oroszi mez varos helynevei cim munkajat 1857-ben. Nagyoroszibol csaladjaval...