Forras: Wikipedia. Oldalak: 46. Fejezetek: Pszichoanalitikusok, Carl Gustav Jung, Sigmund Freud, Narcizmus, Joseph Cheesman Thompson, Otto Rank, Anna Freud, Wilhelm Reich, Donald Winnicott, Balint Mihaly, Elharito mechanizmus, Jacques Lacan, Alomfejtes, A halaloszton es az eletosztonok, Erik H. Erikson, Totem es tabu, Marie Bonaparte, Ferenczi Sandor, Alfred Adler, Topografiai modell, Thanatosz, Hataselmelet, Erosz, Roheim Geza, Szondi Lipot, Individualpszichologia, Nancy J. Chodorow, Hermann Rorschach, Szuksegleti tudat, Allasfoglalo ego, Szuksegleti targy, Alommunka. Idezet: Jung 1910-ben.Carl Gustav Jung (Kesswil, Svajc, 1875. julius 26. - Kusnacht, Svajc, 1961. junius 6.) svajci pszichiater, pszichologus, analitikus. Carl Gustav Jung 1875. julius 26-an szuletett Kesswilben, Svajcban. Apja reformatus lelkesz, ezaltal kereszteny kulturalis hagyomanyban n tt fel. Anyja egy lelkesz lanya volt, akit instabilitas es misztikussag jellemzett. Jung anyjanak misztikus iranyultsagat orokolte. Jungot gyermekkoraban meggyotortek szuleinek veszekedesei, emiatt mely bizalmatlansagot fejlesztett ki a n kkel szemben es ambivalensen viszonyult az anyjahoz. Jung gyerekkoraban kepes volt teljesen elter benyomasokat tenni az t ismer kre, peldaul: egyszer leny goz nek tartottak, maskor csendesnek. Jung csaladja Bazelbe koltozott Jung negyeves koraban es 11 eves koratol oda jart iskolaba. Kes bb a bazeli egyetemre jelentkezett azzal a cellal, hogy archeologus lesz. Am kiderult, hogy nem tanitanak archeologiat azon az egyetemen es csaladja sz kos anyagi korulmenyei miatt nem mehetett el mashova tanulni, ezert az orvosi hivatast valasztotta. 1900-ban megszerezte orvosi kepesiteset es egy veletlen, Krafft-Ebing pszichiatriai konyve akadalyozta meg abban, hogy bealljon katonaorvosnak. A pszichiatriatol megkaphatta azt, amire szuksege volt: objektiv tudomanyossagot es szabad teret a miszticizmussal kapcsolatban. Filozofiai erdekl dessel is r...