Forras: Wikipedia. Oldalak: 31. Fejezetek: Izisz, Ozirisz, Atargatisz, Thor, Khariszok, Hathor, Dionuszosz, Aphrodite, Istar, Venus, Asera, Mars, Arinna, Apisz, Aszerdusz, Dumuzi, Ceres, Tlalok, Heket, Abzu, Atirat, Attisz, Ninhurszag, Baal, Meszhenet, Renenutet, Tlazolteotl, Csalcsiutlikve, Hnum, Bona Dea, Min, Hapi, Asratum, Ki, Szopdet, Telepinusz, Taweret, Sipe-Totek, Baba, Szarpanit, Nunbarsegunu, Majavel. Idezet: Izisz (okori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet) az okori Egyiptom egyik legjelent sebb istensege, anyaistenn, a varazslas, a termekenyseg, a viz es szel, a tengerhajozas istenn je, a n iesseg es a h seg szimboluma, Ozirisz felesege, Horusz anyja. Eredete nem tisztazott, valoszin leg a Nilus-deltaban imadtak el szor; mas egyiptomi istenekkel ellentetben kultuszanak nem volt kozpontja. Els kent az V. dinasztia idejeb l maradt fenn emlitese (ebb l az id b l maradtak fenn az els irodalmi feliratok), de kes bb valt igazan jelent sse, mikor tobb mas istenn t is magaba olvasztott. Kes bb kultusza elerjedt a Kozel-Keleten es egesz Europaban; a gorogok es a romaiak is tiszteltek; temploma epult meg a Brit-szigeteken is, es szorvanyokban meg a 6. szazadi, tobbsegeben kereszteny Europaban is tiszteltek. A mai Magyarorszag teruleten a savariai Iseum) a kultusz leghiresebb emleke. Izisz (falfestmeny i. e. 1360 korulr l) Izisz szobra a Louvre-ban Ma leggyakrabban hasznalt neve, az Izisz az eredeti egyiptomi nev gorog valtozata. Az eredeti nev pontos kiejtese - a legtobb oegyiptomi szohoz hasonloan - nem ismert, a hieroglif jelek transzliteracioja js.t, feltetelezhet en Iszetnek, vagy a vegs -t bet t (a n nem jelet) elhagyva Iszanak ejtettek. Az egyiptomi nyelv 3000 eves tortenete soran a kiejtes valoszin leg gyakran valtozott. Neve szo szerint tronszeket jelent, abrazolasaiban tron jelkepet viselte a fejen, de a nevet jelent hieroglifa eredetileg hus-ver n t (halandot) jelentett, es lehetseges, hogy Izisz egykor e...