Forras: Wikipedia. Oldalak: 70. Fejezetek: Mikroorganizmusok, Modellszervezetek, Moszatok, Parazitak, Bakteriumok, Bogolyfelek, Escherichia coli, Tengerimalac, Vandorpatkany, Hazi eger, Fejtet, Bacillus subtilis, Am biazis, Rizs, Tetvek, Del-afrikai karmosbeka, El skod, Bolhak, Cianobakteriumok, Galandfergek, Kullancsok, Fejtetvesseg, Zoldmoszatok, Toxoplasma gondii, Zebradanio, Legynyuvesseg, Deneverlegyfelek, Bagocslegyek, Carnus hemapterus, Buzoganyfej fergek, Kissporasok, Ruhatet, Lapostet, Kandiru, Trichina, Feregatkak, Arabidopsis thaliana, Kis vizibolha, Orsofergek, Sz rtusz atka-felek, Agyi poloska, Nyalkasporasok, Entamoeba histolytica, Bilharziozis, Kullancslegyek, Gyepi beka, Majmetely, Malariaszunyogok, Haltetvek, Spanyol bordas g te, Selymes doglegy, Toll-lyuk, Chrysomya albiceps, Ecetmuslica, Emberbolha, Orratkak, Chromista, Azsiai mehatka, Cymothoa exigua, Emberbagocs, Ruhosseg, LouseBuster, Eleszt gomba, Alga, Entamoeba coli, Mehtet legyek, Tobbsejt el leny, Voros kiralyn hipotezis, Egysejt el leny, Nanobakterium, Ragotetvek. Idezet: A bakteriumok (Bacteria) egysejt, tobbnyire par mikrometeres mikroorganizmusok. Valtozatos megjelenes ek: sejtjeik gomb, palcika, csavart stb. alakuak lehetnek. A mikrobiologia egyik aga, a bakteriologia foglalkozik a bakteriumok tudomanyos vizsgalataval. A Fold minden el helyen megtalalhatoak a bakteriumok: vizben, szarazfoldon vagy a leveg ben, meg melytengeri h forrasokban es nuklearis hulladekban is. Egy gramm talaj kb. 40 millio, egy milliliter felszini viz egymillio bakteriumsejtet tartalmaz. A Foldon pedig osszesen mintegy 5 kvintillio (5 x 10) bakterium elhet. A bakteriumok alapvet szerepet toltenek be a bioszfera anyagforgalmaban, mint peldaul a legkori nitrogen megkoteseben. Ennek ellenere a bakteriumfajok nagy reszet nem ismerjuk: a bakteriumtorzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratoriumi korulmenyek kozott tenyeszthet k. Tizszer anny...