Forras: Wikipedia. Oldalak: 29. Fejezetek: Szechenyi lanchid, Matyas-templom, Budai varnegyed, Magyar Tudomanyos Akademia, Orszaghaz, Citadella, Szabadsag-szobor, Szechenyi Istvan ter, Belvarosi plebaniatemplom, Pesti Vigado, Gresham-palota, Varbazar. Idezet: A Szechenyi lanchid (a koznyelvben altalaban csak Lanchid) a Buda es Pest kozotti allando osszekottetest biztosito legregibb, egyben legismertebb hid a Dunan, a magyar f varos egyik jelkepe. Epiteset grof Szechenyi Istvan kezdemenyezte es baro Sina Gyorgy finanszirozta. A Lanchid volt az els allando hid Pest es Buda kozott, egyben a teljes magyarorszagi Duna-szakaszon is. A munkalatok 1839-ben kezd dtek, a kesz hidat 1849-ben avattak fel. Tervez je az angol William Tierney Clark, a kivitelezes iranyitoja a skot szarmazasu Clark Adam volt. Utobbirol neveztek el az Alagut es a Lanchid kozotti teret (Clark Adam ter). A hidf k oroszlanjait Marschalko Janos l csei szobraszm vesz keszitette. A hid megepitesenek teljes koltsege (el munkalatok, a budai oldalon lev kincstari epuletek megvaltasa, Pestnek es Budanak kifizetett karpotlas) 6,575 millio forintot tett ki, ebb l a hid 4,4 millioba kerult. A II. vilaghaboru vegen a nemet hadsereg a hidat felrobbantotta. Az ujjaepitett hidat els felavatasanak 100. evfordulojan, 1949. november 20-an nyitottak ismet meg. Legutobb 1986-1988-ban ujitottak fel. A pillerek boltivein lev regi szocialista cimereket az eredeti Kossuth-cimerekre 1996-ban alakitottak vissza. A nyari honapok hetvegein es bizonyos unnepi alkalmakkor lezarjak a jarm forgalom el l, atadva a hidat a gyalogosforgalomnak. A 19. szazadban egy Buda es Pest kozotti allando Duna-hid letesitesenek gondolata mar nemcsak a varosfejlesztessel foglalkozo szakemberekben, hanem a polgarokban is felmerult, azonban a hid epitesenek ellenz i is akadtak. Egyreszt a magyar mernokok a nagyfolyami hidak epiteseben nem rendelkeztek kell tapasztalattal, masreszt a hid megepiteset e...