Forras: Wikipedia. Oldalak: 25. Fejezetek: Europai angolna, Szeles karasz, Marna, Csuka, Magyar buco, Pettyes harcsa, Cifra kolonte, Allas kusz, Sujtasos kusz, Afrikai harcsa, Vorosszem bolcs szajuhal, Bodorka, Compo, Balin, Szivarvanysuger, S regtok, Bagolykeszeg, Finta, Folyami ingola, Szelhajto kusz, Chondrostoma colchicum, Farkassuger, Deverkeszeg, Fekete torpeharcsa, Karikakeszeg, Atlanti-oceani nyalkahal, Szilvaorru keszeg, Garda, Csatornageb, Lapos keszeg, Petit-kolonte. Idezet: Az europai angolna (Anguilla anguilla) Nyugat- es Kozep-Europa eszaki reszen shonos, telepites reven azonban mar Europa szinte minden orszagaban jelen van. A csontos halakon belul a sugarasuszoju halak (Actinopterygii) alosztalyaba, azon belul az angolnaalakuak (Anguilliformes) rendjebe tartozik. Az angolna tizennyolc rokonaval egyutt alkotja az Anguilla nemet, amely az angolnafelek (Anguillidae) csaladjanak egyetlen tagja. Az anguilla fajnev az etimologia szerint a latin anguis (kigyo) kicsinyitett kepz s szavabol eredeztethet . Eletmodjat tekintve ugynevezett katadrom faj, azaz a tengerben zajlik az ivasa, de eletenek nagy reszet edesvizben tolti. Az angolnakbol osszesen 19 faj el, ezek kozul csupan egy honos Magyarorszagon. Hosszu evekig senki sem tudta megallapitani az ivas pontos helyet, de 1967-ben Erik Bertelsennek sikerult kisebb-nagyobb pontossaggal megallapitani az angolna ivohelyenek pontos koordinatait. Szerinte az ivas a Rakterit es a 60 fok nyugati hosszusag metszespontjanal, a Sargasso-tengerben valoszin . Egyel re nem lehet tudni pontosan, hogy az angolnak milyen melysegben ivnak, de a larvafogasi adatok szerint a legtobb 200-500 meter kozotti melysegb l szarmaznak, igy kutatoik ebben a melysegben tetelezik fel szaporodasukat. Meretet tekintve kiveteles esetben egy meteresnel nagyobbra is n het, de atlagosan a 60-80 centimetereseket lehet kifejlettnek tekinteni. Taplalkozasat tekintve ragadozo hal es feneklako mivolta m...