Forras: Wikipedia. Oldalak: 34. Fejezetek: Fizikai filozofia, Matematikafilozofia, Tudomanyfilozofusok, Rudolf Carnap, Matematikai bizonyitas, Karl Popper, Az aritmetika alapjai, Lakatos Imre, Kurt Godel, Axiomatikus-deduktiv modszer, Jaki Szaniszlo, Kampis Gyorgy, Becsi kor, Paul Karl Feyerabend, Carl Hempel, Tait tezise, Kertesz Andras, Matematikai intuicionizmus, Paradigmavaltas, Logikai pozitivizmus, Otto Neurath, Metamatematika, Etiologia, Irasbeliseg, Principia Mathematica, Relacios elmelet. Idezet: Rudolf Carnap (Ronsdorf, Nemetorszag, 1891. majus 18. - Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) nemet- amerikai filozofus. A logikai empirizmus iranyzatanak szellemi vezere. F eredmenyeket a tudomanyfilozofia, episztemologia, nyelvfilozofia, matematika, logika, a logika filozofiaja, a matematika filozofiaja es szamitastudomany teruleten ert el. Ronsdorfban szuletett, a Brameni Gimnaziumban majd a Jenai es Freiburgi egyetemen vegezte tanulmanyait. Az egyetemen fizikat, matematikat, es Bruno Bauchtol filozofiat tanult (Bauch leginkabb neo-Kantianusnak mondhato). Leghiresebb es legnagyobb hatasu tanara viszont Gotlob Frege, a modern logika atyja. Eredetileg Carnap erdekl dese a fizika volt, de a tanulmanyait megszakitotta az els vilaghaboru, amely alatt katonakent szolgalt. Ezek utan folytatta tanulmanyait es disszertaciojat "A ter" (Der Raum) cimen irta a ter elmeleter l Bauch temavezetesevel. Mar ez a disszertacio problemas volt, mert sem fizikanak, sem filozofianak nem akartak elfogadni. 1922-es vedese utan folytatta kutatasait a fizika filozofiai kerdeseir l. Ekkor Albert Einstein relativitaselmelete volt hatassal tobb kortars tudomanyos beallitottsagu filozofusara. 1924 es 1925 kozott Edmund Husserl szeminariumaira is bejart. Fiatalon levelezesbe kerult Bertrand Russell-lel, aki szinten nagy hatassal volt ra. 1926-ban Becsbe koltozott, hogy a Becsi Egyetemen egy akademiai posztot foglaljon el, es tagja lett...