Forras: Wikipedia. Oldalak: 38. Fejezetek: Neandervolgyi ember, Vizimajom-elmelet, Az emberfelek fossziliainak listaja, Homo erectus, A vallas eredete, Emberre valas, Nagy kiugras, Mitokondrialis Eva, A testmozgas fiziologiaja, Cro-magnoni ember, Istallos-k i-barlang, Homo floresiensis, Homo habilis, Taungi gyermek, BAR 1002'00, Suba-lyuk barlang, Sahelanthropus tchadensis, Laetoli labnyom, Rudi, Balla-barlang, Samu, Ardipithecus kadabba, Orrorin tugenensis, Eosimias, ARA-VP-6/1, Eosimias sinensis, Heidelbergi ember, A Harmadik Csimpanz felemelkedese es bukasa, RUD 200, Praeanthropus, KNM ER 1805, sember, Majomember, El ember. Idezet: A neandervolgyi ember (Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolasu emberfele. Van olyan velemeny, miszerint az emberfelek (Hominidae) egy kihalt faja. Mas velemenyek szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) es nem kihalt, hanem keveredett az eszakra hatolo Homo sapiens sapiens alfajjal, letrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 eve jelent meg es kb. 28 000 evvel ezel tt t nt el. Europa es a Kozel-Kelet egyes teruletein elt, az utolso id kben a mai emberrel (Homo sapiens) egy id ben es helyen. Koznapi neven az semberek koze tartozik, sokaig nem tartottak a modern ember senek, hanem egy kihalt oldalaganak. Napjainkban azonban bebizonyitottak, hogy a neandervolgyi emberek genallomanya megtalalhato az europai lakossagban (1% - 4% kozotti mertekben). A neandervolgyi emberek a nemetorszagi Dusseldorf melletti Dussel folyocska egyik volgyer l kaptak nevuket, amely nemetul Neanderthal, ujabb helyesirassal: Neandertal. Csontjaikat nem itt talaltak meg el szor, hanem Belgiumban (1829) es Gibraltaron (1848). Johann Carl FuhlrottA neandervolgyi leleteket 1856-ban talaltak meg egy k banyaban, ahonnan egy tanitohoz es amat r termeszetbuvarhoz, Johann Karl Fuhlrotthoz kerultek. Fuhlrott gyanitotta a maradvanyok emberi jelleget, majd elku...