Forras: Wikipedia. Oldalak: 48. Fejezetek: Matra, Cserhat, Vertes, Borzsony, Keszthelyi-hegyseg, Soproni-hegyseg, Mecsek, Bukk, Aggteleki-karszt, Eszaki-kozephegyseg, Gerecse, Visegradi-hegyseg, Velencei-hegyseg, Dunantuli-kozephegyseg, Bakony, Villanyi-hegyseg, Pilis, Upponyi-hegyseg, Cserehat, Dunazug-hegyvidek. Idezet: Teli bukkos a MatrabanA Matra az Eszaki-kozephegyseg egyik, vulkanikus eredet tagja, amely 900 negyzetkilometeren terul el a Cserhat es a Bukk kozott. Itt talalhato Magyarorszag ket legmagasabb hegycsucsa, a Kekes (1014 m) es a Galya-tet (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsucs kozott 26 matrai talalhato, ezzel a 2. helyezett atlagmagassagban a Bukk utan. Kiterjedese kelet-nyugati iranyban 40-50 km, eszak-deli iranyban 15-22 km. A Karpatok bels vulkani ovezetehez tartozik, de formait a miocen vulkanossag ota mar jelent sen atalakitottak az utolagos szerkezeti mozgasok es az erozio. Jelent s erckeszlete miatt sokan kutattak kialakulasat es vulkanizmusanak tortenetet, de a geologusok kozott meg a kozelmultban is vitak zajlottak az egykori kitoresi kozpontok holleter l. A Matra tobb, elter arculatu reszre tagolodik. Felkoriv nyugati gerince a Nyugati-Matraval (Muzsla, 805 m) kezd dik, melyet a Cserhattol a tektonikus eredet Zagyva-arok valaszt el. A hegyseg kozponti resze - a Magas-Matra - hordozza a legmagasabb csucsokat, bar ezt az elnevezest ritkan hasznaljak. A vonulat ket f szakasza a meredek, k tengerekkel es zart bukkosokkel boritott Matraberc es a Kekes tombje, amelyeket a Nagy-volgy tagol kette. A Kekeshez kozeli Sas-k t l (898 m) kelet fele Keleti-Matra neven folytatodik a fokozatosan lealacsonyodo f gerinc, mely vegul a Tarna volgyenel er veget. Del fele a Matraalja sz l kkel boritott lankai jelentik az atmenetet a hegyvidek es az Alfold kozott, mig eszakon Matralaba hegylabfelszinei ereszkednek ala a Zagyva fels szakaszat ovez dombsagra. A Matra kialakulasa szorosan osszefugg az Es...