Forras: Wikipedia. Oldalak: 44. Fejezetek: Gabonak, Vizimalom, Buza, Szelmalom, Vizkerek, Kukorica, Kalotaszegi regi malmok, Molnar, Rizs, Rozs, Tonkolybuza, Liszt, Tritikale, Vizimalmok Tatan, Cirok, Gabona, Zab, Koles, A dunafoldvari Reitter g zmalom, Alakor, Hajdina, Malomipari Muzeum, Malomk, Horizontalis vizimalom, Roland-malom, Taposomalom, Jarganyos malom, Arpa, Kezimalom, Szarazmalom, Korpa, Tipromalom, Kinderdijk-elshouti malomrendszer, Hengerszek, Bulgur, Lila kukorica. Idezet: A buza (Triticum) a pazsitf felek (Poaceae) csaladjaba tartozo novenynemzetseg, mely a buzafajok es fajtak valtozatos eghajlati igenye es jo alkalmazkodokepessege, miatt szeles korben elterjedt. A fold egyik legnagyobb teruleten el fordulo gabonaja, a sivatagok es a sarkvidekek kivetelevel szinte mindenutt termesztik. A nepelelmezesben elfoglalt szerepevel kiemelkedik a tobbiek kozul. Kenyergabona szerepen tul sokret felhasznalas jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmany, szalmaja ertekes alomanyag, es kulonboz reszei ipari alapanyagkent is felhasznalhatoak. A nemzetseg egyedei a legregibb termesztett novenyek koze tartoznak. A termesztes els ismert el fordulasi helye a civilizacio bolcs jenek tekinthet termekeny felhold teruletere esik. A regeszeti kutatasok Egyiptom legregibb emlekei kozott emlitik a buzat. A genetikai kapcsolat a termeszetes vad alakor (Triticum boeoticum) es a domesztikalodott egyszem buza (Triticum monococcum) es a tonke buza (Triticum dicoccum) egyedei kozott azt mutatja, hogy ie. 6000-5000-ben Torokorszag mai teruleten lev Diyarbak r varos kornyeker l terjedhetett el. A hagyomanyosan legnagyobb buzatermel Kinaban az ie. 2700-ban mar termesztettek es az okori vilag szinte, minden videker l talalhatunk emlitest termeleser l vagy hasznalatarol. A nomad eletmodot folytato magyarsag honfoglalasat kovet en a Halimba es Kovacsi teruleten feltart sirok regeszeti leletei alapjan, bizonyitottan hasznaltak a honfoglalo...