Forras: Wikipedia. Oldalak: 44. Fejezetek: Borzformak, Menyetformak, Vidraformak, Tengeri vidra, Vadaszgoreny, Hermelin, Europai vidra, Nyest, Kozonseges goreny, Feketelabu goreny, Rozsomak, Nyuszt, Csikos goreny, Amerikai nyerc, Hosszufarku menyet, Meheszborz, Tengeri nyerc, Europai nyerc, Coboly, Sziberiai goreny, Amerikai borz, Tigrisgoreny, Rovidlabu goreny, Oriasvidra, Patagoniai menyet, Taira, Molnargoreny, Kanadai vidra, Kis grizon, Azsiai kiskarmu vidra, Mustela, Simasz r vidra, Hosszufarku vidra, Nagyfogu tompeujju-vidra, Foltosnyaku vidra, Orvos sertesborz, Halasznyest, Amerikai nyest, Pezsma borznyest, Martes, Nagy grizon, Kongoi tompeujju-vidra, Javai goreny, Ictonyx, Sz rosorru vidra, Parti vidra, Borneoi borznyest, Nagyfogu borznyest, Galictis, Malaj menyet, Javai borznyest, Neovison, Deli vidra, Premgoreny. Idezet: A tengeri vidra (Enhydra lutris) az eml sok (Mammalia) osztalyanak a ragadozok (Carnivora) rendjehez, ezen belul a menyetfelek (Mustelidae) csaladjahoz es a vidraformak (Lutrinae) alcsaladjahoz tartozo Enhydra nem egyetlen faja. A tengeri vidra az Eszak-Csendes-ocean jellegzetes allata. A feln tt tengeri vidrak sulya 14-45 kilogramm kozott van, igy a menyetfelek kozul a legnehezebbek, de a tengeri eml sok kozul a legkonnyebbek. Elter en a tobbi tengeri eml st l, a tengeri vidra a testh merseklet megtartasaban, nem a h szigetel zsirretegre, hanem a vastag bundajara hagyatkozik. Habar a szarazon is kepes mozogni, a tengeri vidra eletenek legnagyobb reszet az ocean vizeben tolti. A tengeri vidra a partkozeli vizeket kedveli, ahol gyorsan le tud merulni a tengerfenekre, hogy taplalekot hozzon fel. F leg tengeri gerinctelenekkel taplalkozik, peldaul tengerisunokkel, kulonfele puhatest ekkel es rakokkal, de egyes halfajokat is fogyaszt. Taplalkozasi modszere szinte hihetetlen; a kemeny heju kagylokat a tengerfenekr l felhozott kovekkel utogetve tori fel, igy azon keves allatok koze tartozik, amelye...