Forras: Wikipedia. Oldalak: 39. Fejezetek: Okori egyiptomiak listaja, Kadesi csata, Okori egyiptomi cimek, Az okori Egyiptom tortenete, Alexandriai konyvtar, Farao, Egyiptologia, Megiddoi csata, Nagy kiralyi hitves, Vezir, Nilus-deltai csata, Egyiptomi Muzeum, Usebti, Otelem titulatura, Rhind-papirusz, Pe es Nehen lelkei, Dzsahi csata, Karnaki rejtekhely, Karkemisi csata, Zannanza, Punt, Kanopuszedeny, Memphisz es a memphiszi nekropolisz, A farao atka, Buszirisz, Egyiptomi kek, Ahet, Atef. Idezet: Az okori Egyiptom vagy Oegyiptom" (egyiptomi nyelven Kemet, a Fekete) hosszu ideig fennallt okori, nagy folyam menti civilizacio volt Eszakkelet-Afrikaban, tulnyomoreszt a mai Egyiptom teruleten. A Nilus volgyeben fekudt a folyo kozeps es also szakasza menten eszakon a Nilus-deltaja es a Nilus negyedik kataraktaja kozott, legnagyobb kiterjedeset az i. e. 2. evezredben, az Ujbirodalom idejen erte el. Egyes korszakokban a birodalom a Kozel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Voros-tengerig, a Sinai-felszigetet es a mai Libiai-sivatagot is magaba foglalta. Az okori Egyiptom tobb mint harom es fel evezreden keresztul fejl dott. Tortenete i. e. 3150 korul kezd dott a Nilus menti telepulesek egyesitesevel es i. e. 31-ben ert veget, amikor a Romai Birodalom elfoglalta az orszagot, bar nem k voltak az els k, akik megszereztek az uralmat Egyiptom folott. Az egyiptomiak orszagukat szamos neven emlegettek, peldaul Kemet, azaz Fekete Fold." Az egyiptomi civilizaciot es tarsadalmat sokan merevnek, arisztokratikusnak, kasztszer nek; irracionalisnak es a halal szeretetere epul nek; elmultnak es tavolinak tartjak. Ez a kep azonban felrevezet . Az egyiptomi civilizacio a maga koraban nagyon eletteli, valtozatos, sok meglep en modern kulturalis jellegzetesseget mutato, es a szoborszer merevsegnel sokkal rugalmasabb volt. A gorogok es egyeb fiatalabb kulturak, melyeket ma a modern europai civilizacio kezdeteinek tartunk, a mezopotamiai kulturak ...