Roma Epitmenyei - Roma Okori Epitmenyei, Caracalla Termai, Diocletianus Termai, Trevi-Kut, Szent Peter-Bazilika, San Paolo Fuori Le Mura (Hungarian, Paperback)

Forras: Wikipedia. Oldalak: 29. Fejezetek: Roma okori epitmenyei, Caracalla termai, Diocletianus termai, Trevi-kut, Szent Peter-bazilika, San Paolo fuori le Mura, Colosseum, Sixtus-kapolna, Angyalvar, Circus Maximus, Teatro dell'Opera di Roma, Jupiter temploma, Romai Pantheon, Janus ive, Domus Aurea, Regi romai Szent Peter-bazilika, Aurelianus-fele fal, Servius-fele fal, Santa Costanza, Il Gesu, Forum Boarium, Traianus foruma, Traianus-oszlop, Ara Pacis Augustae, Constantinus diadalive, Cestius piramisa, Santa Maria in Cosmedin-templom, Santa Maria in Palmis-templom, Marcus Aurelius-oszlop, Caesar foruma, Herkules temploma, Gallienus diadalive, Palazzo Senatorio, Augustus foruma, Santa Sabina-bazilika, Nerva foruma, Traianus termai, Mamertinus bortone, Santa Francesca Romana temploma, Palazzo dei Conservatori, San Giorgo in Velabro-templom, Portunus temploma, Santi Bonifacio e Alessio-templom, San Giovanni Decollato-templom, Santa Maria della Consolazione-templom, Cordonata, Romai lakohaz, Palazzo Nuovo, San Teodoro-templom, Vespasianus foruma, Hadrianus mauzoleuma, Agrippa termaja. Idezet:, Caracalla termai, Caracalla romai csaszar furd epulete Romaban. A 3. szazad elejen epitettek, es a 6. szazad kozepeig hasznaltak. Alaprajzat egymashoz kapcsolodo, keresztboltozattal es kupolaval fedett kerek es sokszog termek csarnokrendszere alkotta. Befogadokepessege ezerhatszaz f korul lehetett, naponta atlagosan nyolcezren kerestek fel. Caracalla termai egyike a legjobb allapotban megmaradt romai kori furd knek. A furd epiteset Septimius Severus csaszar uralkodasa alatt kezdtek el, majd fia es utoda Caracalla csaszar idejeben 216-ban avattak fel. Az epuletegyuttesen meg ezutan is folytak a munkalatok, az epitkezest valoszin leg Elagabalus vagy Severus Alexander idejeben fejeztek be. 270 korul egy t zvesz utan Aurelianus csaszar uralkodasa alatt az epuleten helyreallitasi munkakat vegeztek. A 3. szazad vegen Diocletianus csasz...