Forras: Wikipedia. Oldalak: 26. Fejezetek: Macskabagoly, Szajko, Kenderike, Bibic, Ezustsiraly, Siketfajd, Nyirfajd, Leprigo, Voros kanya, Csiz, Sordely, Bubos cinege, Csicsorke, Barkoscinege, Zold kull, Vorosbegy, Hamvas kull, Enekes rigo, Szerecsensiraly, Urali bagoly, Fekete harkaly, Kekbegy, Erdei szurkebegy, Zold fuzike, Szakallas bagoly, Csaszarmadar, Karmazsinpirok, Lilebibic, Balkani fakopancs, Sz l rigo, Europai torpekuvik, Rozsdas csuk, Haromujju h csik, Hosarmany, Rovidkarmu fakusz, Nagy fulemule, Fehercs r buvar, Nagy keresztcs r . Idezet: A macskabagoly (Strix aluco) a madarak (Aves) osztalyanak bagolyalakuak (Strigiformes) rendjehez es a bagolyfelek (Strigidae) csaladjahoz tartozo faj. Nevet alkonyatkor hallhato, er teljes, nyavogasra emlekeztet hangjarol kapta. Alkalmankent el fordulo tovabbi nevei: fejesbagoly, csikorgo bagoly. E kozepmeret bagolyfaj elegge elterjedt Eurazsia erdeinek legnagyobb reszen. A madar testenek also resze vilagos, sotet csikokkal, fels resze pedig barna vagy szurke. Az elfogadott 11 alfaj kozott nehanyban megvan mindket szinvaltozat. Feszket faodvakba kesziti, amelyek a tojasoknak es a fiokaknak vedelmet nyujtanak a ragadozokkal szemben. A macskabagoly nem vandorol es igen hevesen vedi teruletet. A fiatalok, miutan elhagyjak a csaladi feszket, megfelel terulet keresesere indulnak, melyet eletuk vegeig birtokolnak. Ha ez nem sikerul, akkor ehen halnak. Ez az ejszakai ragadozo madar els sorban ragcsalokkal taplalkozik. Altalaban egy faagon ul, ahonnan aldozatara leselkedik, s miutan kiszemelte predajat, eszrevetlenul raszall. Taplalekat egeszben nyeli le. A varosokban nagyobb szamban fogyaszt madarakat. Latasa, az alkalmazkodott hallasa es a nesztelen repulese igen nagy segitsegere van az ejszakai vadaszatban. A macskabagoly a kisebb bagolyfajokat is elkapja, de maga is aldozatul eshet a nagyobb ragadozo madaraknak, mint peldaul az uhunak (Bubo bubo) es a hejanak (Accipit...