Forras: Wikipedia. Oldalak: 52. Fejezetek: Csalanozok, Fonalfergek, Gy r sfergek, Laposfergek, Mohaallatok, Puhatest ek, Porgekaruak, Szivacsok, Tuskesb r ek, Izeltlabuak, Meduzak, Zarosperem porgekaruak, Loricifera, Zarnelkuli porgekaruak, Karmos fereglabuak, Galandfergek, Hatlabuak, Medveallatkak, Hurfergek, Buzoganyfej fergek, Bordasmeduzak, Arthropleura, Csilloshasuak, Csapragosok, Trichina, Szarnyascsigak, Orsofergek, Tengeriuborkak, Soklabuak, Protura, Nyalkasporasok, Asolabuak, Bilharziozis, T rfarkuak, Eurypteridak, Cserepeshejuak, Feregcsigak, Majmetely, Orvenyfergek, Edesvizi szivacsok, Ikerszelvenyesek, rbel ek, Giliszta, Erzekpalcasak, Nyilfergek, Felgerinchurosok, Rakszabasuak, Megalograptus, Szegelyes bogarcsiga, Rhynchonelliformea, Sima agyarcsiga, Piros tengerililiom, Ul tengeriuborka, Foldkozi-tengeri uborka, Kergez mohaallat, Eunapius balatonensis, Szemfereg, Polipforma, Tejfeher planaria, Kriptobiozis, Uvegszivacsok, Tengerililiomok, Gyaszplanaria, Meszvazu szivacsok, Hengerszivacs, Mosdoszivacs, T rfarku rakfelek, Planaria, Anisoceras, Szedercsiraszer ek, Articulata, Hejasok, Eoarthropleura. Idezet: A porgekaruak (Brachiopoda, regi magyar neven kagylosfergek) ketheju kuls vazzal rendelkez tapogato-csillokoszorus allatcsoport. Nehany szabadon uszo fajat leszamitva aljzathoz rogzitett eletmodu, nyellel a fenekhez tapado, sz r taplalkozasu el lenykor. Hazuk a kagylok hejahoz morfologiailag hasonlo, de nem homolog, mindig egyenl tlen tekn j, de altalaban egyenl oldalu (vagyis tengelyszimmetrikus). A kagyloknak jobb es bal oldali, ezzel ellentetben a porgekaruaknak also es fels tekn juk van. A regi rendszertanok a testureges allatok (Coelomata) koze tartozo Tentaculata (tapogatokoszorusok) torzs egyik osztalyakent irjak le. Ezt a torzset ma a tapogatos-csillokoszorus allatok neven (Lophotrochozoa) tartjak nyilvan. Kozos jellemz juk a test eluls reszenek koszoruszer tartojan (lophophor) elhely...