Imperativ Programozasi Nyelvek - C++, C Sharp, PHP, Ruby, MATLAB, Objective-C, Pascal, Clipper, Geometric Description Language, ALGOL, Simula (Hungarian, Paperback)

Forras: Wikipedia. Oldalak: 33. Fejezetek: C++, C Sharp, PHP, Ruby, MATLAB, Objective-C, Pascal, Clipper, Geometric Description Language, ALGOL, Simula. Idezet: A C++ egy altalanos celu, magas szint programozasi nyelv. Tamogatja a proceduralis-, az objektumorientalt- es a generikus programozast, valamint az adatabsztrakciot. Napjainkban szinte minden operacios rendszer ala letezik C++ fordito. A nyelv a C hatekonysaganak meg rzese mellett torekszik a konnyebben megirhato, karbantarthato es ujrahasznosithato kod irasara, ez azonban sok kompromisszummal jar, erre utal, hogy altalanosan elterjedt a mid-level min sitese is, bar szigoru ertelemben veve egyertelm en magas szint . Bjarne StroustrupBjarne Stroustrup kezdte el a C++ programozasi nyelv fejleszteset a C programozasi nyelv kiterjesztesekent, mas nyelvekb l veve at megoldasokat (Simula67, Algol68), otleteket (ADA). A nyelv els, nem kiserleti korulmenyek kozt valo hasznalatara 1983-ban kerult sor, 1987-ben pedig nyilvanvalova valt, hogy a C++ szabvanyositasa elkerulhetetlen. Ez a folyamat 1991 juniusaban kezd dott el, amikor az ISO szabvanyositasi kezdemenyezes reszeve valt. A C++ programozasi nyelv szabvanyat 1998-ban hagytak jova ISO/IEC 14882:1998 neven, az aktualis, 2003-as valtozat kodjelzese ISO/IEC 14882:2003. Mire a nyelvet szabvanyositottak, mar rengeteg C++ nyelv kod keszult, kerult hasznalatra. Mivel a szabvany fejallomanyok nemileg eltertek az eddigiekt l, a bizottsag erdekes megoldast valasztott a kompatibilitas megtartasara: Windows operacios rendszeren tanulashoz megfelel - es ingyenes - eszkoz a Dev - C++, illetve a Code:: Blocks. Halado szinten kenyelmes valasztas a Visual C++ Express Edition, amely ingyen letolthet a Microsoft oldalarol, de tobb helyen bevallottan elter a szabvanytol. Linux/UNIX alatt megszokottabb a konzolbol valo forditas (ez a lehet seg Windowszal is megvan). Erre az emlitett rendszerekbe beepitetten rendelkezesre allo GNU g+...