Tadzsikisztan - Szovjetunio, Tadzsikisztan Politikai Elete, Tadzsikisztan Sportelete, Tadzsikisztan Telepulesei (Hungarian, Paperback)

Forras: Wikipedia. Oldalak: 29. Fejezetek: Szovjetunio, Tadzsikisztan politikai elete, Tadzsikisztan sportelete, Tadzsikisztan telepulesei, Tadzsikisztan vasuti kozlekedese, Tadzsikisztan allatvilaga, Holodomor, Gulag, Het n ver, Fuggetlen Allamok Kozossege, Tadzsikisztan varosai, Szuper-melyfuras a Kola-felszigeten, Tadzsik szomoni, Tadzsik labdarugo-valogatott, Nagy szovjet enciklopedia, Sztalingradi Madonna, Szovjet forradalmi naptar, A Szovjetunio torvenykezese, Nepek Baratsaga Egyetem, Holt kez, Ljugyinovoi Dizelmozdonygyar, Tadzsikisztan himnusza, Szovjet rubel, Kulak, Dusanbe, 2010-es tadzsikisztani parlamenti valasztas, Hudzsand, Sztahanovista mozgalom, Kolhoz, Turszunzoda, A Szovjetunio cimere, Tadzsikisztan zaszlaja, A Szovjetunio zaszlaja, Kirgiztekn s, Proletkult, Refusenik, Dusanbei nemzetkozi repul ter, 2008-as kozep-azsiai energiavalsag, Tadzsikisztan cimere, .tj, Ablepharus darvazi, .su, Iskosim, Tadzsikisztan hadereje, Kurgonteppa. Idezet: A Szovjet Szocialista Koztarsasagok Szovetsege, roviden Szovjetunio vagy SZSZKSZ (oroszul, magyaros atirasban: Szojuz Szovetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, roviden vagy CCCP) kommunista berendezkedes allam volt Eurazsiaban 1922 es 1991 kozott. F varosa es az orszag gazdasagi, kozlekedesi, oktatasi valamint politikai kozpontja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszorszagnak neveztek az el dallam utan. (1917-22 kozott az allam hivatalos neve Szovjet-Oroszorszag volt). 1945-t l 1991-es szethullasaig az Amerikai Egyesult Allamokkal egyutt szuperhatalom volt. A hideghaboru soran a Szovjetunio valt a vilag kommunista allamai els dleges mintajava; a kormanyt es a politikai szervezeteket egyetlen part, a Szovjetunio Kommunista Partja iranyitotta. A Szovjetuniot hagyomanyosan az Orosz Birodalom utodakent tartjak szamon. Az utolso orosz car, II. Miklos 1917 marciusaig uralkodott, majd a kovetkez evben csaladjav...