Torokorszag Vilagoroksegi Helyszinei - Isztambul, Hattuszasz, Goreme Nemzeti Park Es Kappadokia Sziklatemplomai, Hagia Szophia, Yaz L Kaya (Hungarian, Paperback)

Forras: Wikipedia. Oldalak: 57. Fejezetek: Isztambul, Hattuszasz, Goreme Nemzeti Park es Kappadokia sziklatemplomai, Hagia Szophia, Yaz l kaya, Troja, Ahmed szultan mecsetje, Topkap palota, Konstantinapolyi Hippodrom, Szelim-mecset, Szulejman-mecset, Xanthosz, Pamukkale, Hierapolisz, Nemrut-hegy, Safranbolu, Divri i Nagymecset es korhaz. Idezet: Isztambul (torokul stanbul, gorogul / Konsztantinupolisz, regiesen Sztambul, el z tortenelmi nevein Bizanc, Konstantinapoly) tobb mint 13 millios lakossagaval Torokorszag legnagyobb varosa, annak kulturalis, m veszeti es gazdasagi kozpontja, illetve 1923-ig f varosa, jelenleg stanbul tartomany szekhelye. A varos a Boszporusz es a Marvany-tenger ket oldalan terul el, s teruletileg ugyan csak kisebb resze van Europaban, megis europai varosnak tartjak. Kulonleges fekvese, romai kori, bizanci es oszman epiteszeti emlekei, valamint a muzeumaiban es palotaiban fellelhet m veszi alkotasok reven a turistak kedvelt uticeljava lett. Isztambul 1890 korul A varos set, Buzantiont a megarai gorogok alapitottak meg Buzasz vezetesevel i. e. 667-ben, poliszuk gyarmatvarosakent. A terulet I. e. 64-ben romai uralom ala kerult, s a varos nevet ekkor Byzantiumra latinositottak. A telepulest Nagy Konstantin csaszar hat evig tarto munkalatokkal atepitette, majd 330-ban Nova Roma (Uj Roma) neven az orszag f varosava tette. A regi-uj varos ehelyett azonban Konstantinapoly (Konsztantinopolisz, Konstantin varosa) neven valt ismertte. A birodalom 395-os kettevalasa utan a fokozatosan elgorogosod Keletromai Birodalom kozpontja, kereskedelmi gocpont; Miklagard (oeszaki) neven meg a varegok el tt is ismert. 626-ban az egyesult arab-perzsa hader sem tudta bevenni falait. A keresztenyseg elterjedesevel az ot eredeti patriarhatusi szekhely egyikeve, majd az 1054-es egyhazszakadassal az ortodox egyhaz kozpontjava valik, s az is marad egeszen a varos torok altali, 1453-as beveteleig. A to...