Forras: Wikipedia. Oldalak: 28. Fejezetek: Aztekok, Normannok, Arjak, Olmekok, Poroszok, Piktek, Moriszkok, Bo nep, Inkak, Mocsikak, Frankok, Kolpenyek, Morok, Poljanok, Toltekok, Antok, Polanok, Kurok, Kurajs-torzs, Muromak, Banu Hilal, Abiponok, Jatvingok, Gasszanidak, Skraelingek, Donguk. Idezet: Az Aztek Birodalom elhelyezkedeseAz aztekok indian torzse az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszulott civilizaciojat hozta letre a 14-15. szazadban. Birodalmukat katonai hatalomra alapitottak a Mexikoi-fennsikon, a mai Mexiko kozeps es delebbi reszen, a Mexikoi-obol es a Csendes-ocean kozott. Magukat mexikaknak neveztek, a legenda egyik valtozata szerint Vitzilopocstli, a torzs f istenenek, es egyuttal a harcosok patronusanak utasitasara. Az "aztek" nev a monda szerinti el z hazajukra, Aztlan-ra utal. (Aztlan jelentese: A gemek otthona.) F varosukat, Tenocstitlant a mai Mexikovaros helyen, egy szigeten epitettek fel. Onnan kiindulva f kent deli es keleti iranyban hoditottak teruleteket. Vallasi-tarsadalmi berendezkedesuket, tarsadalmuk torvenyi alapjait a korabban itt elt olmekoktol, es a kes bbi, harcosabb szellem toltekoktol orokoltek, illetve vettek at. Mexikoi-medence es Tenocstitlan a spanyol hoditas idejenA 2-12. szazadban vadasz- es gy jtoget nomad nepekkel (osszefoglalo nevukon a csicsimek-ekkel) eltek egyutt Mexiko eszaki fennsikjain, majd del fele huzodtak. Itt utkoztek ossze a toltekokkal, egy hozzajuk hasonloan agressziv torzzsel (f varosuk a Mexikovarostol eszakra fekv Tula volt). Id vel az aztekok sikeresen leigaztak ket, es atvettek katonai szervezetrendszeruket. A 13. szazadban nyomultak be a Mexikoi-felfoldre, es alig szaz ev leforgasa alatt uralmuk kiterjedt a mai Guatemala hataraig. 1300 el tt alapitottak els f varosukat, a dombos videken fekv Csapultepecet (jelentese: A szocskek dombja). Kes bb a Teskoko-to nyugati partjan telepedtek le. A 14. szazad elejen visszavonultak a to jol vedh...